nanena

Az ego az igazságnak a vélemény által módosított változatában él

nanena

kép címe

Linkblog

Iratkozz fel nanena feedjére

Microblogom

Látogatók

Friss topikok

  • zhal: Nem vagy egyedül... :) Nem erőszakosságból, csak ugye mindenkinek bejön valami, nekem ez: michae... (2010.01.18. 12:05) Nyomot hagyni
  • micupeace (törölt): szia:)most találtam rá a blogodra, beleolvasgattam, és sokszor szinte mintha a saját gondolataimat... (2009.07.19. 18:16) Kedves Papírkönyv (technológiai szakítólevél)
  • Évikati: Igazat adok neked, de én egy kicsit derűlátóbb vagyok. Azt gondolom, hogy már nem kell sokáig várn... (2009.05.31. 20:24) Elégedetlenség
  • huhaha: Mimickét imádjuk!!! (2009.05.13. 08:25) Mi az ember?
  • huhaha: Azt hiszem, sokan vagyunk így, hogy napról napra egyre több mindent veszítünk el... (2009.05.13. 08:23) Lebegés

nanena a Propelleren

Nincs megjeleníthető elem

Kapitalizmus vagy szocializmus? 1. rész

2009.04.21. 11:59 :: nanena

A jövőkutatás egyik nagy buktatója, hogy az elemzők a jelen tényeiből és feltételezéseiből indulnak ki. Egyes esetekben ez helytálló lehet, sokszor azonban túl kell lépni a mai tudás és elfogadott paradigmák keretein. Hiszen ismereteink általában a jelent magyarázzák, s mai tudásunkkal már a múltat is másként értelmezzük, s valószínűleg a jövőről sem lehet helyes képünk.
Sok esetben átformáljuk a történelmet, másként látunk eseményeket a múltban. Néhány napja az USA-ban egy friss felmérést készítettek. Ebben az emberek 53%-a nyilatkozott úgy, hogy a kapitalizmus a jobb társadalmi forma, 20%, hogy a szocializmus, 27% pedig nem tudta eldönteni a kérdést. Ez az eredmény egy kis zavart okozott a szélsőkonzervatív jobboldolban, de a baloldalban is.
Amikor 1945 után kialakult a két uralkodó társadalmi berendezkedés, évtizedekig folyt a harc a kérdés eldöntésére. A két uralkodó rendszert egyszerűen kapitalizmusnak és szocializmusnak nevezték, pedig a szavak nem fedték le a maga teljességében a valóságot.
Az elsőt hívhatnánk helyesebben vállalati kapitalizmusnak, amely a régi kapitalizmus szociális elemekkel kibővített változata volt, ahol a vállalatok vették át az állam gondoskodó szerepének egy részét, ahol ezeknek a 'jogi személyeknek' több joguk és kevesebb felelősségük volt mint az egyéneknek. A másodikat nevezhetjük bürokratikus szocializmusnak is, amely nagy igéreteket és megtévesztő retorikát használt a totalitárius állam megvalósítása érdekében, ahol egyenlő javak helyet az emberek egyenlő nélkülözést és elnyomást kaptak. Jelenleg azonban úgy tűnik a kollektív tulajdon működtetésének más formája is elképzelhető, mint a dogmatikus ideológián alapuló bürokratikus szocializmus. És nem is csak a szabad piac vagy a kollektív tulajdon a létező megoldás a javak és szolgáltatások megtermelésére és elosztására.
A valóság az, hogy 1945 óta az iparosodott és a fejlődő világban paradigmaként kezelték, hogy a vállalati kapitalizmus és a bürokratikus szocializmus, vagy ezek hibridje a politikai gazdaság egyetlen lehetséges formája. Ez a gondolkozás okozza most a problémát, hiszen úgy tűnik, mind a kettő berendezkedés csődöt mondott.
A Szovjetunió és a csatlós államok rendszerének összeomlása a bürokratikus szocializmus végét jelentette, amelyet nem hiányol senki a világban. Ekkor elhittük, hogy a kapitalizmus az egyetlen élhető és lehetséges társadalmi berendezkedés. Mégis, a vállalati kapitalizmus egy évszázadon belül nem egyszer, hanem kétszer is bebizonyította, hogy nem jelenthet megoldást. 1896-tól 1929-ig és 1980 és 2008 között folyamatos növekedés volt a világgazdaságban, amely szükségszeűen katasztrófális válsághoz vezetett. A növekedés és az utána bekövetkező recesszió a rendszer ciklikusságát jelzi, s a gazdasági és politikai vezetők ebből kiindulva látják a kiutat a gazdasági aktivitás újabb fellendülésében, abban a hitben, hogy a dagály minden hajót felemel. Ez azonban csak önmaguk és a társadalom hitegetése, hiszen a tapasztalat az, hogy ahelyett, hogy a megtermelt értékek a dolgozó és a középosztály között kerülnének elosztásra, a társadalom vagyona spekulánsok és pénzügyi vezetők kezébe került, s improduktívvá vált. Ezen vagyon nagy része nem került vissza a termelésbe és nem fokozta a fogyasztást sem, kikerült a valódi gazdaság hatóköréből.
Egy új rendszernek és szabályozásnak azt kell elérnie, hogy a megtermelt vagyon a gazdaságba kerüljön vissza, hogy újabb értéket termelhessen. Vagy csökkenteni kell a megtermelt vagyont úgy, hogy az a produktivitást szolgálja.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nanena.blog.hu/api/trackback/id/tr221077755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

huhaha 2009.04.21. 23:58:58

Magyon tetszik az összefoglalód. Fontos kérdéseket feszegetsz, az a baj, hogy a politikusok ezt nem látják/nem akarják látni?
süti beállítások módosítása