Az üzemanyagárakat az optimista gazdasági várakozások és a készletek kimerülésétől való félelmek emelik újra egyre magasabbra. Lehet, hogy újra 100 dollár fölött lesz az ár? Okoz ez valami változást az életünkben? Rövid távon biztosan nem, hiszen az elmúlt évben már átéltünk hasonló időszakot, s fogyasztásunk számottevően nem változott. És mi itt Európában és ezen belül is Magyarországon már megszoktuk, hogy a magas adótartalom miatt sokat kell fizetnünk a benzinkutaknál. Amennyiben azonban ez a helyzet folyamatosan fennmarad, akkor alapvető változások következhetnek be életünkben, amelyek lehetnek negatívak és pozitívak is.
Azt feltételezhetjük, hogy az eddig viszonylag olcsónak tartott fogyasztási cikkek drágábbak lesznek, s egyre kevésbé engedhetjük majd meg magunknak ezek megvásárlását. Melyek ezek a termékek? Azok, amelyeket az olcsó munkaerővel rendelkező távol-keleti országokban állítanak elő, kihasználva az alacsony szállítási költségeket. Ha ezek a költségek növekszenek, akkor nem lesz értelme onnan importálni, olcsóbb lesz ezeket az árukat helyben előállítani. Igaz, hogy az áruk a jelenleginél magasabb lesz, de új munkahelyeket teremtenek. Újra gyártunk cipőket, ruhákat, műszaki termékeket is. De ez a tendencia fog érvényesülni a mezőgazdaságban is. Ma azért vásárolunk banánt, narancsot, dél-amerikai bort, mert viszonylag olcsóak a helyi termékek áraihoz képest. Ennek is az egyik oka az alacsony szállítási ár. Ha ez a különbség eltűnik, akkor automatikusan a helyi termékeket fogjuk megvenni.
Vagyis nagy valószínüséggel a globalizációs tendencia megfordul. Helyi termékeket fogunk fogyasztani, közelebb költözünk egymáshoz, kisebb gyárak, erőművek épülnek a közelünkben, az utcánkban levő boltokban vásárolunk. Összeszűkül a világ, a családunk, a szomszédaink, a városunk válnak újra fontossá számunkra. Többet kell majd fizetnünk az energiáért, ezért kevesebbet is fogyasztunk majd belőle. Tisztább lesz a levegő, eltűnnek az olajfoltok a földekről, a globális felmelegedés megáll.
Persze ennek az ellenkezője is megtörténhet. Továbbra is pumpáljuk a pénzt az energiafaló iparágakba, a gazdasági növekedés bűvkörében élve. S elérjük, hogy az egyik évben maximális GDP-t érünk el, csúcs olajfelhasználás mellett. De a következő évben, a készletek kimerülése okán a GDP is csökkeni fog. Amely helyzet egyenesen a szakadékba vezet, a társadalom szétesését, zűrzavart, háborút okozva.
Melyik jövőt választjuk?
